Sör és kastélytúra Dél-Csehországban

Sokszor megfogalmaztam magamban, mi az ami legjobban hiányzott Dél-Afrikában.
Sétálni régi városkák ódon falai között.
Ez a fantasztikus túra valójában erről szólt . Sokszor a csehekről tényleg a legtöbb embernek a sör és a Svejk jut eszébe, így gondoltuk, van mit behozni, nosza vágjunk bele.
Még fiatal lány koromban megtanultam néhány használhatatlan cseh szót--
ockové-pockové-ták nye bunyehári-dobra vecser-vecsernyi Práhá.....kb ennyi, de a fiatal nemzedék itt egész jól beszélt angolul, úgyhogy legalább sört tudtunk kérni.
Ragyogó napsütés és kellemes idő. Sajnos, mint később kiderült iszonyú keveset tudtunk a cseh történelemről. Viszont az teljesen lehetett látni az utazás végén, hogy ezeket a városkákat nem bombázták le, a kastélyokat nem fosztották ki és a bennük élő uralkodók igyekeztek megőrizni elődeik hagyatékát, bútorait, szőnyegeit stb.
A világhírű ceruzát  a Koh-I-Noor márkájút is e vidéken gyártják. Ki nem hagyhattuk :)
Telc ---- Ceské Budéjovice----Cesky Krumlov---Trebon ----Hluboká
Eszembe is jutott a Dél-afrikai mondás, hogy mitől város a város ott ?
Van benne Templom, bolt és KFC 
Itt a cseheknél ugyonez:
Van benne Várfal, óváros,tó
A csehek jobbára inkább vallástalanok, szerintem totálisan megviselte őket a sok vallásháború és még hallottunk egy mondást:
Amit ma megtehetsz azt halasszad inkább holnaputánra és így lesz egy szabadnapod :)
Amúgy nyugisak és nagyon tiszta volt minden.
Három híres család élt ezekben a kastélyokban a Rosenbergek, az Eggenbergek és a Schwarzenbergek.
Aki szereti a családregényeket , fantasztikus érdekes történeteket hallgathatott végig :)
A kisvárosokat amúgy kb megszállták a kinaiak, lépni nem lehet tőlük...

Béke csontjaikra

Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-ben nyílt meg a korabeli budapesti köztemető, a mai Fiumei úti sírkert szomszédságában. 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője, amelynek viszonylag kicsiny, 4,8 hektáros területe a századfordulóra meg is telt. A pesti zsidóság elitjének végső nyughelyéül szolgáló mauzóleumok közül a legtöbbet Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. A zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemeit egyesítő számos síremlék, illetve a szertartási és kapuépület a szecesszió korának hazai géniusza, Lajta Béla munkásságát dicséri.
Budapest ostroma után ide temették át a budapesti gettó halottainak többségét, ám az 1950-es évektől a temetőt már alig használták, az utolsó temetkezés az ezredfordulót követő években történt. A temető megállíthatatlannak tűnő pusztulása az 1960-as években indult el, a sírokat szinte teljesen benőtte a növényzet, a mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a szertartási épület kupolája az 1980-as években omlott be. A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe.
Ennyi a hivatalos , a honlapon elolvasható tudnivaló.
Ma, ezen a csodás napos őszi délelöttön ide sétáltunk el egy kedves régi barátnőmmel és a férjemmel, hogy még a végleges összeomlás előtt láthassuk amit a természet és az enyészet nemsokára teljesen eltüntet.