2021. július 26., hétfő

Emlékezve Cape Vidal-ban eltöltött napokra

 Durban-t elhagyva az óceán parton haladva , közel a mozambiki határhoz van az egyik legkedveltebb olyan nemzeti park ahol kellemes kis  faházakban lehet múlatni az idő, viszonylag biztonságos és hát gyönyörű itt is az óceán. A szállásunknál Bálint azért biztos ami biztos egy csúzlival belövöldözött a lombok közé, mert a majmok folyton ott settenkedtek....némi kaja elcsenése reményében.

A park bejáratánál van a hires tó St.Lucia -----a viziló paradicsom. Rengetegen élnek itt és komoly sex van a víz alatt....egy-egy termetes bikára több hölgy várakozik. Igen, jól olvastad :) sorállás van és türelem. 

A bejáratnál a tó végénél levő jegypénztár már azért is érdekes volt számomra, mert a talajt  hosszan borították be mozaikkal ami a tó térképét jelenítette meg a különböző állatokkal a szélein és a vízben amelyeket majd látni lehetett a kishajóról amely körbevitt minket. Voltak kortárs szobrok is ....változó minőségben, de mindenképp különleges élményt nyújtva. a városka neve is St.Lucia...és pont mint a tó, a város is kedvelt a vizilovak részéről. Több tábla is figyelmeztet, hogy gyakran sétálgatnak az utcákon és  kifejezetten veszélyesek. Erről írtam már a https://s-durban.blogspot.com/2015/05/megusztuk-vizilovat.html fejezetben.

ezek a képek anno lemaradtak, most pótolom :)




















































1 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik az írás!

    Dél-Afrika rajongója vagyok. Tán amiatt az érzés miatt, hogy onnan már nincs tovább hova, legfeljebb csak az Antarktiszra. A határhelyzetek mindig is izgattak, vonzottak. Néha álmodom is Dél-Afrikával. Vagy azt játszom, hogy nézem az utcai forgalmat és azt képzelem, hogy Dél-Afrikában vagyok és egy Dél-Afrikai forgalmat látok magam előtt. Nagyon jó érzés.
    Persze igyekszem nyomon követni az ottani helyzetet történéseket. Szeretnék egyszer eljutni oda. Egyszer már majdnem sikerült, de végül meghiúsult.

    VálaszTörlés