Clearens -t és Free State-t elhagyva a Leshoto-i határt követve jutunk el a Föld eme egész kivételes szépségű vidékére. Kétszáz éve egy földműves utazó nevezte el így a sárga lekopott homokkő hegyei miatt ezt a mesés helyet.
Egész lassan kanyarogtunk egyre beljebb és beljebb. Szinte giccsbehajló volt a nap sugaraitól mindig más színbe úszó fenséges ormok között autózni. Nem is tudtam sokszor, mit is fotózzak le, melyik oldal a szebb :)
A szürke , fehér, okker és ezeknek a keveréke amúgy is a kedvenc szineim közé tartoznak, de itt, ezzel a kék háttérrel és előtte a zöld növényzettel tényleg fantasztikus benyomást tettek rám.
Az állatvilágát nem láttam, miután szerencsére a lexikonban írt kigyók nem kerültek a látókörömbe, a négylábúak rejtve maradtak. A madarak pedig néhány sast kivéve csak hangjukkal emelték a hely pompáját.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés