Balint a latnivalok kivalasztasaban mindig szabadkezet adott nekem . Kedvenc ettermunkben , mig vartuk a megrendelt sult halat, ujsagokat nezegettunk es ezek egyikenben lattam meg ezt a hirdetest.
Hat ez nagyon erdekesnek tunt. Felhivtuk a mestert aki fogadott is minket.
Szep helyen lakott, del- Durban, kicsit tavolabb az oceantol egy domb tetejen.
Szereny de nagyon kellemes hazban , szep kerttel, palmakkal , medencevel ,amiben mar evek ota nem uszott senki.
Kedves, beszedes ember volt aki eveket szolgalt a hadseregben, reszt vett az angolai haboruban. Sokan teljesen kikeszultek az ottani verengzestol....neki sikerult ep esszel tullepni azon.
Az elso hal amit megprobalt mugyantabol megcsinalni egy gigantikus marlin volt, amit az elozo lakasukba meg tobb napon keresztul , sikertelen kiserletek kozepette szetrohasztott. Az akkor meg fiatalasszony felesege elmenekult a rettenetes szagok miatt a lakasbol.
De aztan egyre ugyesedett es vegul egesz hal sablon keszlettel rendelkezett, igy amikor a horgasz felhivta a mereteket megadta nem kellett mindig a kifogott halat feltetlen elvinni neki.
Igy a hal visszakerult az oceanba , a szerencses horgasz pedig megvehette a zsakmanya replikajat.
Megmutatta a lakas nappalijat is, ahol a butorokat a felesege festette at, kicsit antikolva. A tehetseg nyilvan oroklodik, a lanya fantasztikus ceruza rajzat latva.
Itt Del-Afrikaban a vadaszat es a melytengeri sporthorgaszat nagyon nepszeru de a halak ezek szerint legtobbszor elve megusszak a talalkozast.
