2017. június 26., hétfő

Umhlanga-i séta

Egyre hűvösebb az idő és már kivánkozunk nagyon a napsütötte helyekre. Gondoltuk itt pont jó lesz kicsit múlatni az időt vasárnap. Mióta utoljára itt jártunk kinőtt egy hatalmas plaza a földből, fantasztikus árukínálattal. Rögtön a kapunál felfedeztem egy disztárgyakat árusító üzletet. A kínálata vegyes, de ezek a kerámiák annyira aranyosak voltak, no meg az extrém hosszú és vékonyra mintazott férfi alakok teljesen lenyűgöztek.
Lenn a parton a hires világító toronynál a köveken horgásztak, mi meg bámészkodtunk. Senki nem fogott semmit. A homokba kisodort kagyló hulladékot mindig átnézzük lecsiszolt üveg darabkák reményében és akkor találtuk azt a szörnyen randa holt oceáni lényt...még kopoltyúja sem volt, valami féreg lehetett.
Egy fotózásba is belekeveredtünk, szépséges indiai táncosnők használták díszletnek az óceánt :) lelesifotóztem én is őket :)
Késő délután behúzott a hasunk az Ocean Basket nevű szenzaciós halairól elhíresült vendéglőbe és ott sikerült degeszre ennem magam Salmon-nal. Az autó , még itt is unicomnak számított, a kis lila, mások is megcsodálták.
Egy átlagos appartman 160 millió ft-ba kerül itt, emelettől  és kilátástól függően. Ez a hely, amolyan újgazdag paradicsom....
Gyönyörű nap volt. Béke és nyugalom




















2017. június 19., hétfő

Hluhluwe nemzeti park

Szombat reggel ragyogó napsütésben kissé megkésve érkeztünk ide. Azért írom, hogy megkésve, mert egyszerően elaludtuk a reggeli dzsippes indulást a panzióból, így saját autóval voltunk kénytelenek megnézni ezt a jó nagy parkot. Ez csak abból a szempontból izgalmas, hogy a kapuban volt szerencsém észrevenni, hogy a parkban pl 200 oroszlán él.....jaj. Hát megnyugtatóbb lett volna egy vadőrrel menni, mint a Bálinttal, de bíztam az isteni gondviselésben és az oroszlánok lustaságában, hogy tán ebben a dél közeki időben inkább lustálkodnak, mint vadásznak. :)
Rögtön az elején egy varacskos disznó családba dotlottunk ahol az egyik csemete térdelve evett, hát ezt nagyon vicces volt :)
Rengeteg állattal találkoztunk, elefántok, zebrák, orrszarvúak, mindenféle antilop megmutatta magát. Sőt az én egyik kedvenc madaram is hagyta csodás metál kék ruháját lencsevégre kapni. Láttunk egy hornbill-t is ---ez is ritkaság.
https://hluhluwegamereserve.com/hluhluwe-imfolozi-park-sightings/
Sokáig tekeregtünk, kiszállni nem szabad, de nem is volt vágyam erre a rejtőzködő oroszlánok miatt. Egy kisbusz deffekttet kapott, hát nem lettem volna örömmel a helyükben....Mi szerencsésen kijutottunk és tényleg fantasztikus élményekkel indultunk vissza.
Ime:
































Emdoneni Lodge macskái

Elég sokat váratott magára a lehetőség, hogy eljussunk Zululand e távoli helyére ahol ez a rehabilitaciós központ volt. Egész közel a mozambiki határhoz, pont annyira, hogy két nap kevés lett volna, de ez a hétvége a szabad péntek és a kedvező időjárás miatt remek döntésnek bizonyult.
A hely nemcsak a macskáknak / caracal, petymeg, afrikai vadmacska, gepárd / ad helyet , hanem egy nagyon kellemes kikapcsolódásra, sétákra, medencés fürdésre  , főleg kisgyerekekkel jó időtöltés.
Az állatopkat meg lehet símizni, elég korrekt tájékoztatást adnak a helyzetükről és még örökbe is lehet képletesen pénztárcánktól függően fogadni őket. Mi egy látáscsökkent caracal gyereket adoptáltunk, akit emiatt a szemprobléma miatt sosem tudnak szabadon engedni.. Gyönyörű állat.
A hely története a mult századba nyúlik vissza. Egy Nels nevű afrikaans család élt itt és miután a rehabilitációs központot alapító hölgy már gyerekként is beszélte a zulu nyelvet....hát őt elfogadták a helyiek. .Ő kapott a 90 -es években ajándékba 3 házikedvencként tartott gepárdot , velük kezdődött minden. Egyre másra kerültek be mindenféle egészségügyi problémával a macskaszerőek. Főleg a szomszédos Hluhluwe nemzeti parkból.
Ide elkirándultunk szombaton amit a következő posztban fogok bemutatni.
Szóval az alapító hölgy időközben megöregedett és meghalt, a fia vette át a panziót és az állatokat is.
Talán nem igazán fedezi a panzió a költségeket, sokan, 33-an dolgoznak itt összesen, fantasztikus jó és bőséges az ellátás / svédasztalos reggeli és vacsora  ami benne van az árban / de áldoznak a magánvagyonukból ennek a fenntartására.
Megismerkedtünk a vadőrrel , Ross-szal akire az állatok vannak bízva. Még két segítője van, akik az etetésnél és a látogatók koordínálásánál jelen vannak.
Ross nagyon fiatal, eleinte egy Johannesburg-i  komputer üzletben dolgozott három évet, majd egy állatmenhelyen. Otthon tartott 13 cicát, 3 kutyát és 1 papagájt. Szóval rendesen függő volt :)
Ross képzett vadőr és így is képzeli el az életét, az állatok állapotmegtartása a célja.
Szomorú és hihetetlen a gepárdok esete, őket nem nagyon lehet visszaengedni a vadonba a következő  állati furmány miatt. Az oroszlán és a hiéna a fő ellensége de nem ám akárhogy.....ez a két állatfaj képviselői meglesik a gepárdot, amikor az vadászik. Köztudott, hogy hihetetlen sebességet érnek el és amikor lecsapja az áldozatát, akkor rohanják le és elveszik azt  tőle. A gepárd nem harcol a már megszerzett kajáért, hanem félre áll. Viszont már fárdt, éhes, nem tud olyan hatákonyan vadászni aznap. Másnap ismét fut és elkap valamit és megint elveszik tőle. Na és igy szép lassan egyszerűen éhen hal....
Szóval azok a gepárdok élnek tovább, akik ilyen központokban vannak már.
egy link, ha többet szeretnél látni, tudni :)
https://www.google.com/maps/uv?hl=en&pb=!1s0x1efafeafd95a6553%3A0x158c54f1658e2fec!2m19!2m2!1i80!2i80!3m1!2i20!16m13!1b1!2m2!1m1!1e1!2m2!1m1!1e3!2m2!1m1!1e5!2m2!1m1!1e4!3m1!7e115!4shttp%3A%2F%2Fwww.booking.com%2Fhotel%2Fza%2Femdoneni-lodge.html%3Faid%3D1213432%3Blabel%3Dseogooglelocal-link-imagesaow-hotel-349684_grp-1_gendate-20170302%3Butm_source%3Dseogooglelocal%3Butm_medium%3Dphoto%3Butm_term%3Dhotel-349684_photo-44496127!5scats%20of%20emdoneni%20-%20Google%20Search&imagekey=!1e3!2s-ruWMj2UyFIg%2FWJcUNBdeb6I%2FAAAAAAAACr0%2FeLrtFFiQLJI0aV-sc7ra599BoAAzSf6gQCLIB&sa=X&ved=0ahUKEwjxhu_3kb3UAhWsLsAKHTItDdUQoioImQEwCg

 Ross portré :)
 Minden állat más pöttyű, mint a zebrák is egyénileg más csíkúak
 afrikai vadmacska
 a mi kis adoptáltunk
 ő is az....





Cassidy annyit potyázott, hogy már én nem tudtam megsimítani őt



 Bejárat a simogatóba




 ez volt a hálószoba
 a fürdőben is kis friss virág kedvességképp




 néhány állat a panzió kertjében

 kigyónyom ! Érdemes volt a nyomvizsgáló tanfolyamot anno elvégezni, mert nem hittem el Bálint meséjét a kerékpárnyomról ....



gyík nyoma
g
 Nappali , gyönyörű kárpithuzattal












 Az ebédlő szerény vacsorám első részletével :)