Shongweni

Itt Durban-ben is imádják a szabadtéri piacozást, hasonló, mint egy hatalmas kirakodó vásár, de szinvonalasabb, erről már posztoltam régebben igy most magáról a piacról nem írok. A helyszinről viszont igen
Itt egy link a piacról, mi mindent árulnak, és ezt inkább női olvasóimnak szánom, mert mi szem szájnak ingere....álomszép dolgok....sütik is !!!! hm nyami és amit magunkra tudunk ölteni :) szóval érdemes megnézegetni :)
http://www.shongwenimarket.co.za/gallery/
. Kissé távolabb a nyüzsgő várostól, a hegyek között egy víztározó közelében szokott lenni vasárnaponként ez a piac. A tároló és a körülütte lévő park a Shongweni Dam.
Körbejártuk, megszemléltük és rögtön a parton belebotlottunk egy gyerekcsapatba akik házi készítésű katamaránnal indultak egy szerény távolságu  / 50 m :) / versenyre. Három csapat volt, akik gyakorlatilag mind kezdők voltak. Különösen tetszett a hordókból és fagerendákból ősszetákolt nagyon is tuti szerkezet. Pillanatok alatt szét-, és összerakták, ez is a verseny része volt. Amikor már mind a három tizes csapat a maga helyén ült, elkezdődött a lapátolás. Mindenki üvöltött, a parton állók is , az evezősök és a kajakokban a vizi segítők is. Két katamarán el sem tudott indulni, mert csak körbe forogtak. Annyira igyekezett minden gyerek, fel sem néztek, észre sem vették, mit művelnek :) Na, amikor már az összeütközés fenyegetett, akkor végre eljutottak agyban odáig, hogy felemeljék az evezőiket és valami átgondolt műveletbe kezdjenek . Nem nevetem ki őket, lehet, mi sem lettünk volna elsőre különbek....Persze a Bálint rögtön tudni vélte, hogy egy ilyen hordós megoldással fogunk majd mi is leevezni a Tiszán....
Később elmentünk a gát falához, gyönyörű régi létesítmény. Körülötte az épületek pusztulnak, nincsen gazdája, pedig valaha jobb napokat láthattak. Szép kőborításu épületek , asztalok, sütőhelyek árulkodnak arról, hogy voltak itt vendégek is. Hova lettek? A fehér lakosság száma ma már elenyésző itt, mást meg nem nagyon érdekel egy duzzasztógát szépsége....

Eskövő Angelique & Brendon

Abban a kitüntetésben részesedtünk, hogy ismét meghívtak minket egy esküvőre. Történetesen Bálint egyik fiatal kollegája esküdött örök hűséget az ő szerelmének.
A románc már elég régen elkezdődött, amikor egy bulin e két fiatal megismerkedett. Ennek már 9 éve....Nagy, elsöprő szerelem lett. Brendon hányadtatott szülői háttere / szülők elváltak, apukáját egy rablóbanda 15 készúrással szinte megölte..../ arra késztette a fiatalokat, hogy a lány szüleinél egy fedél alatt, biztonságban és nyugalomban éljenek., Sőt, a lány még anyagilag is segítette a fiú egyetemi éveit. Most eljött a nap, gyűrű kerül az ujjukra. De nem is akárhogy.
Én még ilyet nem láttam :) Az esküvő megrendezése egy óceán parti szálloda tetején, az erre kialakított termekben volt. Pazar kilátás és az üvegszerű berendezés, a virágok, mind emelték azt a meseszerű képet, amit Brendon örömkönnyei megkoronáztak.
Amikor az ajtóban feltünt az imádott gyönyörű lány az apukája karjába karolva, Brendon egyszerűen elsírta magát......annyira megható volt, hogy sokan vele könnyeztünk :) én is :)
A pap elmondta , sajátos stilusban előadta az intelmeket is a kötelező szöveget, majd megkérte a házasulókat, hogy pár percben, egymás szemébe nézve, mondják el, miért és hogyan szeretik a másikat. Na ez már ismét annyira szépre sikeredett, hogy a mi Brendonunk ismét könnyekben tört ki.
Mennyi érzelem van ebben a fiúban...bár azt is tudjuk róla, hogy elismert ketrec harcos, tehát nem egy nyámnyila fickóról van itt szó. :)
Majd a pap kérésére  a szülőkkel együtt körbe álltak és egy amolyan védelmi szövetséget kötöttek.
Volt egy kis állófogadás, majd levonultunk az étterembe.
Ott ismét sírás volt, most a lány apukája beszélt a fiatalokról és a jövőről.
Majd végre megnyugodott mindenki és egy  gitáros fiú remek dalai mellett degeszre ehettük magunkat.
A képek nem sikerültek valami élesre, de hát ennyi könnyezés mellett az is csoda, hogy egyáltalán dokumentálni tudtam az eseményeket :)