Gyula

Sajnos egyre sürgetett az idő minket és Gyulát emiatt igen felületesen néztük csak meg.
Az Almasy kastélyt, bár remek interaktív kiállítás volt benne, szinte végig szaladtuk, fel van újítva ugyan de ezt a kastélyt sem kerülték el a pusztítók. Még csecsemő otthonként is működött.
A megye sokat tesz azért, hogy a turisztikai központ várfürdő mellett a kastély is célpontja legyen az odautazóknak.
Persze az Almásyak mellett a Harruckernek és a  Wenckheim-ek is tulajdonosai voltak e pompás palotának.
Teremavató ünnepséget tartottak 2011-ben a Harruckern János Közoktatási Intézmény gyulai központjában. A város legnagyobb, 260 személyes terme ezentúl a Wenckheim nevet viseli. A rendkívüli eseményre elfogadta a meghívást Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő és gróf Engelbert Wenckheim
Jókai Mór gróf Wenckheim József Antalról mintázta az Egy magyar nábob című regényének hősét. Wenckheim Krisztina pedig híres volt jótékonykodásairól: az egyik árvaháznak például százezer forintot adományozott az 1800-as évek végén. Gróf Wenckheim László pedig a hiedelmekkel ellentétben már Széchenyi Zsigmond előtt megalapozta a magyar lótenyésztést..

A kutató előadását követően Gróf Engelbert Wenckheim lépett a mikrofonhoz: az Oettinger-, és a Pécsi Sörgyár tulajdonosa azért utazott Bécsből Gyulára, hogy részt vehessen az ünnepélyen. Gróf Engelbert Wenckheim elmondta: bár már törve beszéli a magyar nyelvet, a hazája mindig Magyarország, Békés megye és Doboz marad.

Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő pedig azt emelte ki: azért költözött haza Dobozra Angliából, hogy az embereket szolgálhassa. A karizmatikus grófnő szerint sokkal büszkébb a család által épített templomokra és iskolákra, mint egykori kastélyaikra.
A várat csak kívülről néztük de a sok szobrot láttunk és egy görög-keleti templomba is betévedtünk. Egy finom kávé és egy pohár frissítő  száraz vörösbor után meg sem álltunk Szarvasig.

                                                          Almásy kastély

                                                                A szerb templom

                                                A szerb templom gazdasági bejárati kapuja

                                                        A megye kastélyai

                                                 A megesett házikacsa ivadéka

                                                1948-49-es hősök emlékműve

A leggazdagabb árva

Wenckheim Krisztina

Nagyon pozitív nap , mesebeli történettel :)

Kígyósra mentünk , remélve, h az ottani kastélyt tán jobb állapotban találjuk. Szembeni szomszédunk Valika oda járt iskolába...ez azért rossz előjel volt...

A kerten át, hosszan sétálva az épület felé, gyönyörű fák ontották elsárgult leveleiket, még ginkot is láttunk !

Az angolkert bukszusait itt is megtámadta a gombabetegség, de hála a gondos kezelésnek, no meg az akaratnak, hogy megmentsék, nem kellett kivágni, mint azt láttuk Nagymágocson....

A kastély impozáns, Ibl Miklós tervezte , kissé romos, de van pénz a felújításra, amit el is kezdtek és tavasszal folytatni is tudják. 

Tüneményes, nagy tudásu idegenvezetőnk szerteágazó , érdekes történetet mesélt el az akkori úrnőről.

Pár szóval, mintegy kedvcsinálónak :)

Édesapja  békési földbirtokos, akinek előző házasságaiból nem született gyerek. Majd az idős ember elveszi kulcsárnője 22 éves lányát feleségül. Ebből a frigyből születik Krisztina és lesz árvává 3 év mulva. Megörököl 100 ezer hektár területet, márványbányától kezdve sok mindent. Majd felcseperedvén szerelmi házasságot kötött és adakozó életet élt. Támogatta a környék szegényeit és az árvákat. Érdemes elolvasni a http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849-1924)

A család budapesti tartózkodásuk idejére építetett  egy fővárosi palotát, amely.....el sem hiszitek, a Szabó Ervin könyvtár épülete. 

A háború után ebbe a kigyósi kastélyba is iskola került, de szerencsére a gyerekek a mellék épületet használták  a tanárok szobái lettek a palota egyes termei. Egyedül az ebédlő terem lett !!!!tornaterem 

Borzalom....micsoda ötlet.

Bútorokat itt is széthordták stb, de a plafon és a falak maradtak, itt ott még a gyönyörű padló is megvan . 

Kiemelném, h a polgármester úr, saját pénzén egy aukción vásárolt egy korhű ágyat, amit betettek Krisztina asszony hálószobájába, ne álljon tök üresen a látogatók előtt....

Egyszóval itt azért megóvtak valamit és lesz renoválás ! Ime :

 

Szomorú vasárnap

Nagy lelkesedéssel vágtunk bele kastélytúránk következő állomásának megtekintésébe.
Nagymágocs
Na ez a lelkesedés igen hamar alább hagyott , mert az utikönyvvel ellentétben a kastély enyhénszólva siralmas állapotban van. Azt már sokatszorra tapasztaljuk, hogy amint a tulajdonos elhagyta az ingatlanját azonnal széthordták és ellopták a berendezést.....ellentétben a cseheknél látottaktól ...hm
Amit maradt az legfeljebb az a csillár amit képtelenek voltak leszerelni vagy a fa borításu plafonok, az oldal falak jók voltak tüzelőnek , bútorok sehol....szóval rettenet a köbön.
Tehát az immáron kiürített kastélyokat államosították és utána beköltözött egy tök oda nem illő lakó. Jelen esetünkbe egy öreg otthon. No komment.
A valaha meseszép kert pusztul, minden fájával bokrával együtt. A kapus ugyan megengedte, hogy a kertbe sétáljunk, de magába az épületbe tilos bemenni, sőt még az interneten sem találtam semmit ami a belsejét mutatta. Rengeteg galamb tanyázik benne , rajta és  minden az elmúlást idézi.El sem tudom képzelni, mennyi ürülék lehet fenn a padláson , milyen lehet annak faszerkezete ? ..
 Még a bejáratnál levő kisház cserepei is lapozható szétfagyást mutattak. Egyáltalán nem voltam büszke arra, hogy így becsüljük meg azt a keveset, amit unokáinknak megmutathatnánk abból ami ebből a szétrabolt országból megmaradt.