A rácok az 1400-as években jelentek meg itt egy Kevi nevű faluból érkezve. A falut már nagyon szorongatta a török...erre fogta magát az ottani nép és egy menlevéllel csónakba vágták magukat és feleveztek ide a Dunán. Se perc alatt megnyugodtak és építkezésbe kezdtek. Kereskedtek, halásztak.....jól éltek. 1487-re felépítették a ma is látható gótikus templomukat amihez a már messziről is jól látszó kék-fehér harangtorony a 18. században került.
Annyira szépséges festett , ikonokkal teli falai vetekednek az oroszországiakkal. Állítólag amikor a török mégis ideért és le akarták rombolni a templomot egy török katona belépett és a dárdáját az egyik szent festmény arcába döfte.....amikor kilépett , holtan esett össze. Ettől a törökök úgy megrémültek, hogy nem rombolták le a templomot. Ez talán legendának tűnhet de az nem, hogy egy 2. világháborús bomba, bár oda esett, mégsem robbant fel. Szóval ez a kis szerb templom még ma is áll és régi pompájában meg lehet nézni.
A Savoya-i kastélyt bezárták és tán tatarozni fogják...egyszer. Nem tudtuk belülről megnézni. Viszont az egész jó kiállású városházát meg tudtam mutatni. Kicsit sétáltunk aztán irány a budai oldal.
Meglepetést gondoltam ki....a lemenő Nap sugarainál még meg tudtuk nézni a Szoborparkot.Ami igazi csemegét jelentett a férjemnek, aki ugyan értetlenkedett egy darabig azon, hogy ezekről a letünt bajkeverőkről vajon miért őrizte meg az ország a szobrokat? Németországban sem lehet egy szép , frekventált helyen lévő parkban látni sem Hitler sem Honecker szobrokat....ugye.
