A testedzés része a séta de nem csak andalgás, hanem kemény tempo és komoly szintkülönbség . Ez a mai sétánk kb 10 km-t ölelt fel és gyakorlatilag itt a ház körüli utcákban voltunk.
Tavasz van, ragyogó napcsütés , lassan felélednek az amúgy zöld növények csak a többszöri esőtől talán élénkebb színűek. Az utcák gyakorlatilag néptelenek itt...lenn a belvárosban meg tömeg....ma itt munkaszüneti nap van...Nőnap....bár sz üzletek nyitva vannak, talán azok eladóira nem is vonatkozik ez? Hát itt semmi nem úgy működik mint Magyarországon
2017. augusztus 9., szerda
2017. július 23., vasárnap
Shongweni
Itt Durban-ben is imádják a szabadtéri piacozást, hasonló, mint egy hatalmas kirakodó vásár, de szinvonalasabb, erről már posztoltam régebben igy most magáról a piacról nem írok. A helyszinről viszont igen
Itt egy link a piacról, mi mindent árulnak, és ezt inkább női olvasóimnak szánom, mert mi szem szájnak ingere....álomszép dolgok....sütik is !!!! hm nyami és amit magunkra tudunk ölteni :) szóval érdemes megnézegetni :)
http://www.shongwenimarket.co.za/gallery/
. Kissé távolabb a nyüzsgő várostól, a hegyek között egy víztározó közelében szokott lenni vasárnaponként ez a piac. A tároló és a körülütte lévő park a Shongweni Dam.
Körbejártuk, megszemléltük és rögtön a parton belebotlottunk egy gyerekcsapatba akik házi készítésű katamaránnal indultak egy szerény távolságu / 50 m :) / versenyre. Három csapat volt, akik gyakorlatilag mind kezdők voltak. Különösen tetszett a hordókból és fagerendákból ősszetákolt nagyon is tuti szerkezet. Pillanatok alatt szét-, és összerakták, ez is a verseny része volt. Amikor már mind a három tizes csapat a maga helyén ült, elkezdődött a lapátolás. Mindenki üvöltött, a parton állók is , az evezősök és a kajakokban a vizi segítők is. Két katamarán el sem tudott indulni, mert csak körbe forogtak. Annyira igyekezett minden gyerek, fel sem néztek, észre sem vették, mit művelnek :) Na, amikor már az összeütközés fenyegetett, akkor végre eljutottak agyban odáig, hogy felemeljék az evezőiket és valami átgondolt műveletbe kezdjenek . Nem nevetem ki őket, lehet, mi sem lettünk volna elsőre különbek....Persze a Bálint rögtön tudni vélte, hogy egy ilyen hordós megoldással fogunk majd mi is leevezni a Tiszán....
Később elmentünk a gát falához, gyönyörű régi létesítmény. Körülötte az épületek pusztulnak, nincsen gazdája, pedig valaha jobb napokat láthattak. Szép kőborításu épületek , asztalok, sütőhelyek árulkodnak arról, hogy voltak itt vendégek is. Hova lettek? A fehér lakosság száma ma már elenyésző itt, mást meg nem nagyon érdekel egy duzzasztógát szépsége....
Itt egy link a piacról, mi mindent árulnak, és ezt inkább női olvasóimnak szánom, mert mi szem szájnak ingere....álomszép dolgok....sütik is !!!! hm nyami és amit magunkra tudunk ölteni :) szóval érdemes megnézegetni :)
http://www.shongwenimarket.co.za/gallery/
. Kissé távolabb a nyüzsgő várostól, a hegyek között egy víztározó közelében szokott lenni vasárnaponként ez a piac. A tároló és a körülütte lévő park a Shongweni Dam.
Körbejártuk, megszemléltük és rögtön a parton belebotlottunk egy gyerekcsapatba akik házi készítésű katamaránnal indultak egy szerény távolságu / 50 m :) / versenyre. Három csapat volt, akik gyakorlatilag mind kezdők voltak. Különösen tetszett a hordókból és fagerendákból ősszetákolt nagyon is tuti szerkezet. Pillanatok alatt szét-, és összerakták, ez is a verseny része volt. Amikor már mind a három tizes csapat a maga helyén ült, elkezdődött a lapátolás. Mindenki üvöltött, a parton állók is , az evezősök és a kajakokban a vizi segítők is. Két katamarán el sem tudott indulni, mert csak körbe forogtak. Annyira igyekezett minden gyerek, fel sem néztek, észre sem vették, mit művelnek :) Na, amikor már az összeütközés fenyegetett, akkor végre eljutottak agyban odáig, hogy felemeljék az evezőiket és valami átgondolt műveletbe kezdjenek . Nem nevetem ki őket, lehet, mi sem lettünk volna elsőre különbek....Persze a Bálint rögtön tudni vélte, hogy egy ilyen hordós megoldással fogunk majd mi is leevezni a Tiszán....
Később elmentünk a gát falához, gyönyörű régi létesítmény. Körülötte az épületek pusztulnak, nincsen gazdája, pedig valaha jobb napokat láthattak. Szép kőborításu épületek , asztalok, sütőhelyek árulkodnak arról, hogy voltak itt vendégek is. Hova lettek? A fehér lakosság száma ma már elenyésző itt, mást meg nem nagyon érdekel egy duzzasztógát szépsége....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)