2019. február 17., vasárnap

Esztergomi piramis

Egy kép a Képes Krónikából döbbentett rá arra , hogy talán hiányosak az ismereteim és  mit sem tudok III. István koronázásáról. Pár szó erről az uralkodónkról:
III. István (horvátul Stjepan III.Székesfehérvár, 1147 nyara – Esztergom, 1172. március 4.), az Árpád-házból származó magyar és horvát király herceg, Magyarország és Horvátország királya 1162-től 1172-es haláláig. István II. Géza magyar király és Kijevi Eufrozina királyné legidősebb fiúgyermeke volt. Viszonylag rövid ideig tartó uralkodását trónviszályok kísérték, ellenkirályokkal (II. Lászlóval és IV. Istvánnal) kellett küzdenie hatalma megtartásáért.
Mindezek ellenére István próbálta felvirágoztatni királyságát: nevéhez kötődik a magyar városi privilégiumok meghonosítása: az első városi jogokat Székesfehérvár kapta meg a királytól (bár a hagyomány szerint már I. István is adományozott hasonló jogköröket a városnak). Ez volt az úgynevezett fehérvári jog, mely később a magyar városok elsődleges jogalapjává vált.
A trónon fivére, a hozzá és apjukhoz, II. Gézához hasonlóan tehetséges Béla herceg követte.
Na ennyit Istvánról, és ime a kép a Krónikából
Szóval elhatároztuk, hogy megnézzük ezt, lehet-e egyáltalán látni ezt a piramist a koronázó templomból. Örömmel adom tudtotokra, hogy igen, pont oda látni.
Megkerestük az utat a Vaskapu kilátóhoz, felkullogtunk oda. Onnan remekül körbe lehetett tekinteni és rögtön kiszúrtuk a piramis formáju hegyet. Na, szépen átsétáltunk a völgyön felmásztunk a piramis tetejére. Valóban látni az oldallapokat és az éleket, de hát benőtte a növényzet. 
Igen komolyan el kell gondolkodni, hogy kik építhették ezt a piramist ? 




2 megjegyzés:

  1. Ha jobban érdekel, keress meg. Én fedeztem fel.....Berecz János Esztergomból

    VálaszTörlés
  2. Az a probléma, hogy az nem piramis. A Szémon tetején az 1595-ben épült Szent János erőd maradványai láthatóak.

    VálaszTörlés