2021. február 6., szombat



 Akasztás Lórévnél

Napok óta rágom ezt a bejegyzést, nem hagy nyugodni az átélt esemény és történelmi tudásom hiányossága sok kérdőjelet vetett fel.

Ragyogó napsütésben érkeztünk a már 1440 óta szerbek lakta kis faluhoz. Két híres templommal is bír Lórév, az egyik az ortodox szerb templom, a másik pedig a Zichy kápolna. Erről írnék néhány gondolatot. Helyismeret hijján megálltunk a falu fő utcáján....persze pont bele botlodtunk abban az emberbe aki szerintem a legérdekesebb lehet itt.  Színész, a szerb szinház oszlopos tagja. Teli lelkesedéssel, segítőkézséggel és barátsággal. Rögtön felajánlotta az idegenvezetést . Ittunk is egy áldomást  rá....jól összegyültünk, a szomszéd / szerb, a Bálint / felvidéki , én / magyar és a színészünk pedig horvát származásu volt. Pár kupica és néhány híres nóta eléneklése után elindultunk a templomokat megnézni. Érdekes volt hallgatnom őt ahogy egyre jobban beleéli magát az 1848-as eseményekbe....nem nagyon értettem az egészet. Végül leült a kápolna lépcsőjére és csak hullottak a könnyei. Nem értettem, hogy ez egy szindarab része, vagy tényleg még mindig az akkori események hatása alá kerül.. Ide jár ki imádkozni.  A Zichy grófért ? A kápolnát a Habsburgok építtették ---tiszta káosz volt a fejemben az egész.  De kibogoztam :) Most , hogy Ti is értsétek...már aki nem tudja a történetet, ime :

A 48-as forradalom nem csak a magyarokat tüzelte fel hanem a környező népeket is. A magyarok az osztrákoktól akartak elszakadni a többiek meg tőlünk. A dolog pikantériája az volt, hogy a többiek / horvátok, szlovénok, szerbek, románok, ukránok, szlovákok / az osztrák -magyar Monarchia császárától kértek erre segítséget. A császár pénzelte is őket , így tört be az országba először a horvát Jellasics bán. Zichy, bár magyar nemes volt, emellett császárhű és még ráadásul titokban futárszolgálatot is teljesített az udvar és a horvátok között. Véletlen keresztezte  útja hazafelé, felszerelkezve lázító röpiratokkal ,Görgey toborzó seregét. Áthozták csónakkal Lórévre a lincselő tömeg elől. Nem tudta bizonyítani ártatlanságát a kivezényelt rögtönítélő bíróság előtt, még aznap felakasztották. E helyen épült fel 1859-ben  a kápolna melyet a császári udvar emlékhelynek szánt  Zichy Ödönre. 

Most döbbentem rá arra, hogy mi magyarok anno mennyire nem törődtünk a szomszéd nemzetekkel, saját problémáink elhatalmasodtak rajtunk . Ezek az események mélyen gyökereznek az emberekben és megmagyarázzák azt ,  miért nem néznek jó szemmel ránk magyarokra pl a Felvidéken ....nekünk ugye Felvidék, neki Szlovákia. Ime a példa, az elnevezéssel is sérthetem őket.

Ez a mélyérzésű, érzékeny lelkű színész, Matoricz József , még ennyi év után is képes könnyet ejteni a horvát hősökért, áldozatokért, neki mindenképp azok  voltak, nekünk az országunkba betörő ellenség. Talán Zichy grófért nem hullajt könnyet. 

































1 megjegyzés: