2017. október 2., hétfő

Amatikulu

Az aszály súlytotta Dél-Afrika kivételezett városa Durban, ahol gyakorlatilag egész nyáron, most, esik az eső. Így a hétvégi program kiválasztását elsősorban az időjárás vizsgálata teszi ki.
Ismét Mtunzini -re esett a választás, mert a közelében találtam egy ősdzsungel jellegű nemzeti parkot, amit még nem láttunk.
Új szállás, azúttal a Hunter's B & B.
Gyönyörű hely, a teraszról látni lehet a bálnákat az óceánban, ősfák és makulátlan tisztaság. Házigazdánk fantasztikus kedves, hölgy aki ma is aktív , a panzión kívül sérült kisgyerekek rehabilitációjával is foglalkozik.
Szinte mindenhol belebotlottunk valami izgalmasba. pl.
A gluten free boltban a tulaj megkérdezte, mi ez a nyelv? ....ahogy mi beszélünk ? Ez egyáltalán nem lep már meg minket, hisz szinte mindenütt tudakolják... mondjuk, hogy magyar. Erre a pasi fülig érő szájjal előkapja a telóját és mutatja, hogy tegnap bejött ide egy csodálatos , gyönyörű, mennyei szépségő deltás magyar lány :) Itt volt valami óceáni kajak verseny is és az egyik résztvevő....hát el volt a pasi alélva :)
Lenn a parton meg egy fura csőre lettünk figyelmesek, mellette egy zárható láda és egy pasi aki bemászott a ládába... Nahát !
Nem fogjátok elhinni :) a láda egy mélybe vezető lépcsőt rejtett és lenn kb 15 méter mélyen volt egy szivattyu ami az óceán vizét szívta fel és továbbította kb 5 km-re levő halas tavakhoz ahol rabló halakat tartott ez a helyes Dél-afrikai vállalkozó srác. Micsoda ötlet !
Igyekeztünk mindent és mindenkit dokumentálni :)
A vasárnap, teljesen Amatikulu felfedezésére volt szánva, ami jó ötlet volt, mert minden utat kétszer jártunk be :)
Előszöris nem találtuk meg, oda vissza 2 x 50 km autópálya. Aztán végre bejutottunk, de az egyik hosszú túra út végét elöntötte a folyó, nem lehetett folytatni az utat körbe .Ráadásul egy fiatal krokodil is várta anyukáját a fodrozodó habokban. Juj....
Gondoltuk a másik út jobb lesz az erdőn át. Kis ösvény ....sok hegymászás, majd végül megint a krokodilos helyre értünk, csak most pont a másik parton.
Utolsó ötlet , menjünk fel a hegytetőre , de ezt az útvonalat a 4x4 kerék meghajtásu autóknak javasolták.  Nem várt probléma adódott....
Feltüntek jobbra helyes kis zebrák, majd megláttuk a zsiráf csapatot. Három felnőtt és két gyerek. Nagyon érdeklődőn néztek le ránk.Biztosan azért, mert eddig csak jeep-pel jöttek ilyen kétlábu fazonok mint mi :)
 Majd ahogy közelebb értünk az úton, egyre furábbak lettek és a legmagasabb, talán a fő anya kiállt az útra. Talán nem tetszett nekik, hogy gyalogosan vagyunk.....kb a térdéig értünk....hogy mutassuk, mennyire veszélytelen porszemek vagyunk, leültünk az út szélén a fűbe....de nem hatódtak meg. Hát az a helyzet, hogy megfutamodtunk. Nem futottunk, de igyekeztünk...megőrizve persze méltóságunkat.
Utolsó erőpróba ezen a kiránduláson az autó volt.
Elég meredek, hatalmas sziklákon keresztül jutottunk le a folyóhoz ahol a parkoló volt, de hát onnan fel is kellett evickélni ezzel a monstrummal, hátsó kerék meghajtásu....én kiszálltam, azzal is könnyebb legyen fenn ne akardjon a sziklákon. Bálint pedig birkozott....kb 10 x lendült neki, füstölt minden, rettenetes volt, de aztán végre sikerült. Hát nem fogjuk Amatikulut egyhamar elfelejteni.
A park, a rendszerváltás óta lerobbant, nem törődnek vele, hídjait a Szentlélek tartja, a jobb napokat látott sátrak vastagon lekakálva...lassan benő mindent a vadon. Szomorú, mert amúgy gyönyörű hely lenne.
Nem látom a füledtől az utat :)

a folyó torkolat


mangroove erdő itt a parton


Hunter-nél a kilátás az óceánra


egy cukrászda a faluban :)



az ágyból pont a banánfára láttam :)


A Tulajdonos hölgy

Skót származásu haltenyésztőnk
A lepusztult park  /részlet
krokodilos hely......











az egyik kicsi befér a lábai közé.....












2017. szeptember 24., vasárnap

Totsiens Namaqualand ,dit was goed met jou !

Minden út egyszer elér a végére és mi is arra felevettük az irányt.Most már többnyire az Atlanti óceán partján haladtunk vissza Cape Town-ba. Miközben a tájat néztem a buszból, elmerengtem azon, hogy miért ez az irdatlan különbség a régiók között? Miért tiszták erre az utcák? Miért nincsenek kéregető emberek? Miért nincsenek szögesdrótok és miért lehet gyalogosan sétálgatni az utcákon?
Erre nincs más maagyarázat csak az, hogy erre más az emberek összetétele, más népcsoport lakja, akik másképp gondolkodnak. És ők a "szinesek " . A fehér ember mindenhol hasonló értékrenddel bír. Itt a színesek azok akik átbillentik a mérleget, ők azok akik eredetük miatt a fehérekhez akarnak tartozni és emiatt őhozzájuk hasonlóan viselkednek. Ők egy jelentős tömeg itt.
Nézzétek meg ezt a kisvárost , a neve Paternoster. Egyszerűen gyönyörű
Ígyekeztem több házat is közelebbről lefotózni, a teraszok a kémények, a szineik, a spaletták, mind lenyűgöztek engem.A közelben van Eland's Bay ,itt kijönnek a languszták a partra az algavirágzástól fellépő miatti oxigénhiánytól....egyszerűen összekapkodják őket, régi, bevált módszer :)
Holnap irány vissza Durban-be ahol megkezdődött a nyár, a mindannapos esők még párásabbá teszik a levegőt. Itt Namaqualandban 1 hétig tartott az eső, ki is virágzott minden de ennyi volt....ezt az időt csíptük el.....
A busz utasai közül 4-en jártak már Budapesten, ami szerintem nagyon jó arány és az egyik hölgy Esterházy ivadék volt :) Most fog családfát kutatni :)