Orania köszöni jól van

Hatalmas kerülőt tettünk meg a semmibe azért, hogy láthassam ezt a várost, ahol csak búrok vagy más szóval afrikánerek laknak. Akinek ezt a szó még mindig sötét, ők a bevándorló holland telepesek és hugenotta vallási menekültek leszármazottjai. Az évszázadok alatt lassan de biztosan űzte őket az ország belseje felé hol a zulu, hol az angol. A zulukkal sikerült kiegyezniük, de az angol koncentrációs táborokba dugta őket , megölték asszonyaikat és gyerekeiket azért, hogy a férfiak megadják magukat. Nagyon szomorú történet ez, Európába alig jutott el valami a hírekből. De eljutott az apartheid rendszer híre, a faji elkülönülés. Bár 1994-ben Nelson Mandela hatalomra jutásával megszünt és eltöröltek minden ehhez kapcsolódó intézkedést, valójában ma sem keveredik a fehér a fekete lakossággal. Lakhelyet illetően semmiképp.
Orania pont ennek az egyedüli példája ahol a fehér lakosság vonult szinte rezervátumba.
A város területe magántulajdon , a néhai miniszterelnök veje vette meg itt az Oranje folyó partján. Ez a folyó látja el őket nemcsak az ivóvízzel hanem az öntözést is ez biztosítja. Komoly mezőgazdasági termelés folyik, teljesen önellátóak.
Ha valaki itt szeretne élni, egy kérvényt kell benyújtania és egy bizottság előtt kell megfelelni.
Három fő kérdés van : beszélje a nyelvet, illeszkedjen be és tartsa be az afrikaans erkölcsöket.
Ma már 1500 lakosa van, többnyire a bűnözés elől menekülő, nyugodt életet kereső családok. Olyan mértékben éri agresszió a fehér farmereket, hogy nem csodálkozom ezeken a döntéseken. Nincsenek kerítések itt, még láttunk este bringázó gyerkeket. / Itt Durban-be ez elképzelhetetlen /
Beszélgettünk a városatyával és megtudtuk tőle , hogy rengetegen várnak befogadásra, egyre több ház épül , egyáltalán  nem függenek a Dél-afrikai kormánytól. Sőt még saját pénzük is van az ORA amit 1:1 -ben vált be a bank a Randdal. Körbe vitt minket a településen, van uszoda és iskola. Nem is akármilyen, az itt végzett gyerekek mind bekerülnek az egyetemekre felvételi nélkül !
Nincs munkanélküliség, minden lakosnak van itt annyi és olyan munka, hogy megél belőle.
Beültünk este egy kocsmába és gondoltuk, lecsekkoljuk a napközben hallottakat :)
Bálint kipécézett egy fiatal lányt és ő nagyon szívesen leült velünk beszélgetni az itteni dolgokról.
Kiderült, hogy felvették egy európai / Ausburg , Németország / egyetemre és villamos mérnőknek tanul. De hát miért ? Oraniának csak napkollektorjai vannak, ebből az áram , a lány elhatározta, hogy ezt a témát fogja kitanulni, ha végez, visszajön és a várost fogja tudásával segíteni.  Nahát...
Előtte Cape Town-ban éltek, apja autószerelő , 6-an vannak testvérek. Valószínűleg közel laktak az óceánhoz, mert az abelone kagyló illegális halászatát jelölte meg okként többek között amit már nem tudtak elviselni. A házuk itt sokkal kisebb , le kellett adni az igényekből, de elmondása szerint sokkal boldogabban él az egész család.
A városban nincs bűnözés.
Van orvosi ellátás, szennyvíz telep, temető, repülőtér, benzinkút, mindenféle bolt. patika stb.
Végezetül de nem utolsó sorban  pár szó az 1966-ban meggyilkolt , az afrikánerek által imádott és tisztelt miniszterelnökükről Hendrik Verwoerd -ről
Ő volt az apartheid megalkotója.  Hollandiában született , nagyon tanult és világot látott férfi 1950-ben került be a szenátusba. 1966-ban a parlamentban nyakon szúrva meggyilkolják. A véres szőnyeget csak 2004-ben cserélik ki ...
Felesége a temetés után visszavonul Oraniába és haláláig itt él.
Hát mi megnéztük a házat ill. a belőle kialakított múzeumot.
Annyit tudok hozzáfűzni a látottakhoz, hogy ez a nép, az afrikáner képtelen együtt élni, lakni, bármiféle közösséget vállalni a fekete lakossággal. Egyszerűen annyira messze van a két nép szokásaiban, értékrendjében, készségeiben, vágyaiban, terveiben...inkább él itt a semmi közepén és teremtett egy új hazát magának.
Egy érdekes cikk amely az eseményeket taglalja, érdemes ezt is elolvasni :
http://magyarhirlap.hu/cikk/47943/Jonnek_a_burok

A szálloda, mert az is van itt.

 Az élőzenés kocsma

 A helyi hivatalos pénz az : ORA

 Szállodánk az Orinje folyó partján

 a vetemény is természetvédelmi terület, egy kis bak kuksizik ránk :)

 mozaik művészük is van ...sajnos :)

 nincsenek kerítések...

 Hendrik Verwoerd szobor, kb 10 volt a területen

 Bálint a városatyával

                  Életút

Beaufort West

Nem hiszem, hogy amúgy megmaradt volna az emlékezetemben ez a város. Órák óta repesztettünk a forróságban a Karoo gyér növényzetű vidékén keresztül, amikor már zavaró kezdett lenni az autó nyikorgása.
Indulás előtti napokban az egész autót átnézettük, kerék beállítástól kezdve a motorig, mindent átnéztek, megrángattak, kicseréltek. Ott álltunk a szerelők mellett gyakorlatilag végig és elborzadva láttam azt a rendetlenséget amiben ezek a " szakmunkások " dolgoznak. Már ott is ez nagyon bántotta a szépérzékem... jártam én már Magyarországon elég sokszor különböző emberek műhelyében és láttam hogyan szerelik az autókat. Nos, ez ott Durban-ban egész másképp zajlik.
Csavarok szétdobálva, az új alkatrészek papirhulladéka alatt megbújva, aztán vagy meglesz vagy nem....Szörnyű volt az egész látvány, de már nem szólok ilyesmiért...minek? nekik ez így normál.
Szóval az autó nyikorgott. Végre elértük ezt a várost és bementünk az első autószereldébe, amely épp egy benzinkúttal volt összeépítve, később kiderült, hogy egy a tulajdonosa.
Beléptünk, elmondtuk, megnézték és valamennyien megdöbbentünk a dologtól.
Egy kis gumialátétet félrecsavartak  a rendetlen helyen..... ettől a kerékösszetartás megváltozott és ledarálta a jobb gumit.
Gumicsere, sajnos azt az alátétet nem tudták kicserélni, mert nem volt neki, de kb 3 óra küzdelem után sikerült olyan állapotba hozni, hogy biztonságosan hazáig el tudtunk jönni vele. Annyira dühös voltam a durban-i társaságra.... Csak lefotóztam az itteni műhelyt és a rendet. Afrikaans tulaj és dolgozók. Csavarok  és szerszámok rendezve, munkaruha kifogástalan, sehol szemét és veszélyes hulladék. Döbbenetes különbség volt.
A forróság viszont egy pillanat alatt eltünt és hatalmas  felhőszakadás lett beőle. Pillanatok alatt mindent elöntött a víz, hömpölygött az utcán, majd ahogy jött el is ment, kisütött a nap és ment tovább minden. Ilyen a Karoo .
Utolső képe láthatjátok, hogya fa gyökerei összeroppantották a csővezetéket....hm

Az alpaka farm

Sosem láttam közelről ilyen cukiságot, mint ez a négylábú.
Azt tökéletesen és biztosan tudtam, hogy struccokat nem fogok farmon megnézni, mert a szívem szakad meg értük, de az alpaka az más ! Ezek gyakorlatilag öregségben pusztulnak el, nem eszik meg őket csak a szőrükből készítenek ezt meg azt. Itt Montaguban találtunk egy ilyen farmot is.
Telefonon bejelentkeztünk, miután ez nem egy szafari volt, hanem egy szinte privát látogatás egy farmernél, aki történetesen egy nő volt :)
Mikor először megláttam inkább egy korosodó hippy benyomását tette rám.
Nagyon meleg nap volt és az állatok szanaszét hűsöltek a hatalmas bekerített területen. Amikor meglátták, hogy vendég, illetve idegen érkezik, azonnal gyülekezni kezdtek és bár bohókás az ábrázatuk, egyáltalán nem kedves állatok.  Amolyan örző-védők :)
Még szerencse, hogy a gazdaasszony is szorosan a közelünkbe maradt, mert bizony egy jól irányzott köpés majdnem el is talált minket :) Hát így jelzik az alpakák , ha valami szokatlan esemény van .
Aztán előkerült egy kis csemegét tartalmazó doboz és mindjárt meg lehetett nézni közelebbről ezeket a csodaszép szempárokat. Frissen voltak megnyírva, de csak a kis testük, a frizura maradt :)
Az egyik fiatal állatnak egész ritka mintáju szörzete nőtt, pettyes volt. A tulajdonosnő sokat mesélt a hányattatott életükről, miképp jutott arra az elhatározásra, hogy a hegyekből inkább beköltözik ide a város szélére. A levágott szőrből fonalat készít és eladja. Annyira finom és puha, meleg volt :)
Az alpakákkal csacsik is laknak, kicsit azért szeparálva, de ők is kikérik a részüket a hippy hölgy szeretetéből, gondoskodásából.