Miután a szállásunk itt volt Sárváron , mégpedig közvetlen a fürdővel szembe , kicsit szétnéztünk itt is. Véleményem szerint a városka kb a fürdő turizmusára rendezkedett be. Sok a vendéglő és a ki- és beülős kávézó. A vár körül épp maratoni futóverseny volt, ragyogó napsütésben. Elsétáltunk itt is a helyi arborétumba nézegelődni. Az alábbi pár sorból amit idekopizok, mindent megtudhattok erről.
A mai Arborétum helyén volt a Nádasdy család gyümölcsös és zöldséges kertje, amit a fennmaradt írások szerint 1546-ban alapítottak. Ebben az időben leginkább cseresznyét, meggyet, almát, körtét és szilvát termesztettek errefelé. Feljegyzések szerint, a kert finom muskotályos körtéjével Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya a császári udvarban kitüntetést is nyert. 1671-ben a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért III. Nádasdy Ferenc országbíró birtokait elkobozták, és a kertészet tönkrement.
1803-ban Habsburg Ferdinánd este-modenai herceg tulajdonába került a vár és a hozzá tartozó kert is. Az elvadult birtokot a régi kertészet alapjain újjá teremtette. A kert egy részébe újra gyümölcsöst telepített, másik részében az öreg tölgyeket meghagyva a kor ízlésének megfelelő angolkertet alakított ki. Az első, 1812-es telepítésből származnak a ma is látható három méter törzsátmérőjű fenséges platánfák.
Wittelsbach Lajos bajor királyi herceg a tulajdonában lévő kertet 1881-ben japán növénykülönlegességekkel gyarapította. A századforduló után tűlevelű és lomblevelű örökzöld fajokat telepítettek. 1932-ben az Erdészeti Lapokban már 123 fa- és cserjefajt említenek.
Szerencsére a II. világháborúban a kertet nem érte komoly veszteség. A helyi erdőgazdaság helyreállítási munkálatai nyomán, 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte az Arborétumot. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézet kezeli és fejleszti az akkor már jelentős növény gyűjteményt.
Jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj / fajta él a 9,2 hektáros, országos jelentőségű védett természeti területen, amelynek természetvédelmi kezelője az Őrségi Nemzeti Park. Az Arborétum növényanyagát és tájképét tekintve két részre osztható.
A kert egyik részében a Rába egykori árterének keményfás ligeterdő maradványa található 400 éves ősi kocsányos tölgyekkel, magas kőrisekkel és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányokkal, a terület klímáját biztosító halastó körül.
A másik részen a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a hagyományos értelemben vett arborétum. Az arborétum legszebb és legértékesebb példányai találhatók itt. 200 éves platánok, tiszafák, fekete fenyők, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris uralják a területet.
A későbbi telepítésű állomány közül a 100 - 130 éves liliomfa fajták a legjelentősebbek, de megcsodálhatunk itt rododendronokat, és azáleákat is a savanyú öntéstalajon. Sétánk során megtekinthetjük azt a Babaházat, amelyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára.
és pár gyönyörű kép a látottak közül
