Májusban egy hetet a sógoromnál töltöttünk Torontóban.
Én még sohasem jártam az amerikai kontinensen . Főleg az építészetre voltam kiváncsi, hisz a sógor neves szerkezet tervező mérnök. Dél-Afrikából Kanadába eljutni maga a horror, főleg brüsszeli átszállással....Bálintom szóvá is tette a dolgot egy biztonsági embernek sűrű fejcsóválások kiséretében...
Kicsit idegesítő volt már az indulás is, mert mindenki mondta, hogy nem kell vízum....de valami mégis kellett, amit csak az interneten tudtunk elintézni, felért egy vízumigényléssel bőven. Anélkül a repülőre sem jutottunk volna fel. Március közepétől vezették be, nem túl nyilvánosan.
Eh, végül megérkeztünk rendben. Hideg volt, alig bújtak ki az első tulipánok, a lakásunk előtti por összekeveredett a kiszórt sóval....
Torontóban étkezni egy glutén érzékeny embernek nem egyszerű . Végülis sikerült egy laza gombalevest enni egy kinainál . Találtunk számomra ehető lekvárt, gyümölcsöt és sajtot egy bevásárló központban. Végül a sógor elvitt minket egy magyar étterembe, hogy itt majd biztos.....
Gondoltam merészen marhapörköltet kérek, az nem veszelyes....nagy kerek szemekkel nézett rám a felszolgáló és ezt mondta szó szerint , magyarul persze, tévedés kizárva : - magyar ember liszttel főz ! Már hogyne lenne a marhapörköltben liszt !
Fú, azt hittem elsüllyedek, én sosem teszek bele.... végül meg kellett elégednem gombás rántottával és rizzsel :)
Az utcák fergetegesek, vannak persze felhőkarcolók, megszokottan szépek, meg van az óváros, amely persze nem ó.....viszonyítás kérdése.Sógor szóhasználatával élve, a nagyapám is idősebb ezeknél a házaknaál..
Nekem nagyon tetszett a régi. Sógor beavatott a titokba, 3 emeletesig OSB lapokból szögelik és ráburkolnak egy kőnek látszó felületet. Jól megy a szög -gyártóknak itt, mint Dél-Afrikában a pengekerítés gyártóknak.
Visszafogott kertek , szerintem szupi kis faház kecókkal.
Tisztaság és lassúság. Nagyon élveztem., 100 km/h autópálya, 50 km /h város hihi
Láttunk zebrán áttipegő libapárt, nem gyorsan , állt miattuk vagy húsz autó. Nagyon büntetik az elütésüket. Rengeteg a fekete mókus, aranyosak nagyon, de pl Németországban a vöröseket a feketék likvidálták....
Ellátogattunk az Aquariumba, gyönyörűséges volt. A metrójuk ronda a budapesti 4-es után :) / ez itt a reklám helye / Szóval nekem a régi jött be Torontóba . Ime :
2016. május 26., csütörtök
2016. május 25., szerda
Survivor
Amikor ezt az utazási blogot elkezdtem írni 2015 márciusában azt gondoltam, hogy az élet valójában egy játék, nem kell túl komolyan venni, ahogy Sofi mondja : - ez a mi jelenlegi játszóterünk.
Mára ez a szupi kis játszótér kész rémálommá vált.
Bálinttal átrepültük a félvilágot, mert a család szana-szét, intéztük emberfelettit és a Durban-be indulás előtti órákban jött a nagy arculcsapás.....nem kaptam vízumot.
Hónapok óta készültem arra, hogy minden flottul menjen, kaptam listát, miket kell beszereznem ahhoz hogy ne kelljen muszájból elhagynom az országot.
Hiánytalanul beadtuk és leültünk a váróba, hogy megvárjuk és már megyünk is, pakolás, és holnap indulás Afrikába. Tüdőszűréstől kezdve az erkölcsi bizonyítvány , a villanyszámlák és banki kivonatokon ,a különböző iraratok eredetei példányai..nem egyszerű a bejutás még feleségként sem...
No de nem., ...hiányzik egy 2 évre szóló biztosítás, ami ugyan nem volt felsorolva de kell. Fizessünk be 43 EU-t ...ez sem volt a listán . 2 évre Magyarországon nem lehet utasbiztosítást kötni. Ezt most már tudjuk... Hiába mondtuk, hogy a Bálint ahogy megérkezünk felvesz a saját biztosítására...kérlelhetetlen volt a Hatalom. Hiába a saját állampolgár előny, itt le volt fütyülve. Nem és nem, majd lezárták a dolgot azzal másnap, amikor a gép indulása előtt pár órával még próbálkoztunk, hogy ----nem ér rá..most már sajnos velünk foglalkozni..
Igy most csak úgy itt vagyok :)
2 nap múlva, tegnap Bálint reggel olyan hidegrázást kapott, a láza és a vérnyomása az egekbe, hogy a roham szünetébe le kellett mennünk az 1 km-re levő magánklinikára.
Malára ? Tombózis? Sepsis? Egyik vadabb mint a másik.
Ma ott tartunk, hogy tüdőgyulladás és vérrög.
Gyalog , hátizsákkal közlekedem a lakás és a korház között , van még itthon néhány babkonzerv . Nem ért még inzultus, de bevallom a torkomban dobog a szivem. Nincsenek fehérek az utcán , néhány parkon kell átvágnom és 2 felüljárón. A házi úrnak elmondtam mindent, már amit tudtam.. bár arról nem beszéltem hogy a két kiskutyája közül az egyik bunkó módon beleharapott a lábamba
.Egyre jobb az angolom :) Belelazulok , bár a nővérkének azt mondtam, hogy Schwester haha mikor mi jut eszembe.
Biztos vagyok abban, hogy Bálint felépül és jönnek még ránk jobb napok is.
Holnap megint megyek hozzá, lehet, hogy koldusnak öltözöm. Kell rám egy láthatósági mellény, itt igy vannak.
Mára ez a szupi kis játszótér kész rémálommá vált.
Bálinttal átrepültük a félvilágot, mert a család szana-szét, intéztük emberfelettit és a Durban-be indulás előtti órákban jött a nagy arculcsapás.....nem kaptam vízumot.
Hónapok óta készültem arra, hogy minden flottul menjen, kaptam listát, miket kell beszereznem ahhoz hogy ne kelljen muszájból elhagynom az országot.
Hiánytalanul beadtuk és leültünk a váróba, hogy megvárjuk és már megyünk is, pakolás, és holnap indulás Afrikába. Tüdőszűréstől kezdve az erkölcsi bizonyítvány , a villanyszámlák és banki kivonatokon ,a különböző iraratok eredetei példányai..nem egyszerű a bejutás még feleségként sem...
No de nem., ...hiányzik egy 2 évre szóló biztosítás, ami ugyan nem volt felsorolva de kell. Fizessünk be 43 EU-t ...ez sem volt a listán . 2 évre Magyarországon nem lehet utasbiztosítást kötni. Ezt most már tudjuk... Hiába mondtuk, hogy a Bálint ahogy megérkezünk felvesz a saját biztosítására...kérlelhetetlen volt a Hatalom. Hiába a saját állampolgár előny, itt le volt fütyülve. Nem és nem, majd lezárták a dolgot azzal másnap, amikor a gép indulása előtt pár órával még próbálkoztunk, hogy ----nem ér rá..most már sajnos velünk foglalkozni..
Igy most csak úgy itt vagyok :)
2 nap múlva, tegnap Bálint reggel olyan hidegrázást kapott, a láza és a vérnyomása az egekbe, hogy a roham szünetébe le kellett mennünk az 1 km-re levő magánklinikára.
Malára ? Tombózis? Sepsis? Egyik vadabb mint a másik.
Ma ott tartunk, hogy tüdőgyulladás és vérrög.
Gyalog , hátizsákkal közlekedem a lakás és a korház között , van még itthon néhány babkonzerv . Nem ért még inzultus, de bevallom a torkomban dobog a szivem. Nincsenek fehérek az utcán , néhány parkon kell átvágnom és 2 felüljárón. A házi úrnak elmondtam mindent, már amit tudtam.. bár arról nem beszéltem hogy a két kiskutyája közül az egyik bunkó módon beleharapott a lábamba
.Egyre jobb az angolom :) Belelazulok , bár a nővérkének azt mondtam, hogy Schwester haha mikor mi jut eszembe.
Biztos vagyok abban, hogy Bálint felépül és jönnek még ránk jobb napok is.
Holnap megint megyek hozzá, lehet, hogy koldusnak öltözöm. Kell rám egy láthatósági mellény, itt igy vannak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)