Foureisburg-i üveges

Ez a fő út szinte körbe öleli Lesotho-i  királyságot, mely Dél-Afrika szívében,/ megőrizve függetlenségét és szegénységét / helyezkedik el. Szinte egy nagy hegy az egész ország.
Megemlíteném, hogy egész jó vízkészlettel rendelkeznek és ezt a vizet el is adják Dél-Afrikának. A gát és a vizmű Afrika legnagyobb létesítménye és a megtervezésében magyar mérnők  Klados Gusztáv  is résztvett . Érdemes ezt elolvasni, mi minden történt itt a közelmúltban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lesoth%C3%B3i_Magasf%C3%B6ldi_V%C3%ADzl%C3%A9tes%C3%ADtm%C3%A9ny
Átlagéletkor 33 év....
Lesotho-t északról kerülve jutottunk el Foureisburg-be ahol az éttermet keresgélve vettük észre az üvegből készített bejáratot, egy üvegműves házát.
Persze rögtön a háttérbe került az evés, félve, hogy vissza se találnánk ide, becsöngettünk.
Örömmel fogadtak minket még akkor is amikor az első bemutatkozó mondatok után világossá vált számukra, hogy nem vevők vagyunk, pusztán kiváncsiskodó kincsvadászok .
Hát itt volt minden ami ebben a témában fellelhető, rogyasztó kemence, mindenféle üveg. Sok termék nem volt a szívem csücske, de ettől függetlenül azért láttam érdekességeket. Pl. a beton járdába beleágyazott üveglapok kifejezetten tetszettek. A művész igen változatos szinten és minőségben alkotott , néha szemlesütve, időnként felcsillanva hallgattam az évtizedeket felölelő pályafutás buktatóinak történetét.
Boldog ember benyomását tette ránk. A nyomornak és a bűnözésnek nyomát sem láttuk.
A két város közötti távolság 50 km.
Az étteremben a mellettünk levő asztalnál két nő és egy férfi ebédelt. Sokat és hangosan beszéltek. A férfi vállán egy african grey vagy magyarul jáko papagály ült nagyon komolyan ábrázattal.  Láthatólag értette pontosan miről is folyik a beszélgetés. Nyitott teraszon üldögéltünk, esze ágában sem volt távozni a fák fele.

ÁÁ