2017. január 20., péntek

A zsákutca vége

Az ominózus utcácska utolsó állomása egy belső udvar és ezzel véget is ért a hermanus-i képző és iparművészeti kép és tárgybemutató sorozatunk . :)
Három művészt emelnék itt ki. Két nőt egy férfit.
Az első Jean Theron Louw aki egy nem átlagos szobrászművésznő. Fantasztikus érzékkel alkotja meg mindenféle fémhálót felhasználva némelyik szobrát. Én le voltam nyűgözve . A facebook oldalán  is rengeteg technikai tudást bemutat, érdemes megnézegetni , az ember lánya nem is gondolná, hogy egy fémből készült  kismadár létrehozásához mennyi előkészület kell.
https://www.facebook.com/JeanTheronLouw/?fref=ts
A galéria bejárata jobb oldali részén másik szobrásznő iszonyú jó  kb két méter magas faindákból megfont kecses nője invitál beljebb.
Ez már szuper kezdés volt.
Benn is látom a művésznő több alkotását, ámulatba ejtőek.
Nanette Ranger, ma már tanít is, remek studiót vezet Paar nevű városkában.
Nanette sem kezdő és végignézve alkotásait több alkotói fázison ment át, de mindvégig az ember a központ. Érdemes  elgondolkodni a kifejezés módján, technikai megoldásain.
https://www.nanetteranger.co.za/ceramic-sculptures
Utoljára hagytam a férfit, akiről legjobb barátjától a forgalmazójától egy kicsit többet megtudtam.
Régi barátság az övüké, amikor  még Hugo Maritz iskolába járt. /ma jól megél belőle :) /
Egy afrikaans egyetemen filozófiát és pszichológiát tanult.  Soha nem járt művészeti egyetemre.
Nagyon fiatalon, 15 évesen rendezte meg első kiállítását.
Először képregényeket rajzolt, majd egy művészeti kritikus Nico van Rensburg vette szárnyai alá és megtanította gyakorlatilag festeni.
Ezek után  kezdett  a képein érződni egy kis kubista hatás, de mindvégig megőrizta saját énjét és érdekes módon ötvözte az akrill-t az olajfestékkel.
A képek nagyon drágák és nagyon kelendőek. Az egyik legjobban fizetett mai Dél-afrikai festő.
http://hugomaritz.co.za/
















A régi jóbarát, ma ő teríti a képeket



















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése